Népszokások a Jászságban Őszi népszokások

A hagyományos paraszti világban a nyár nem a rituálékról és az ünnepekről, hanem a munkáról szólt. Nem találtam feljegyzést arról, hogy régen ünnepelték volna a Jászságban akár a Szent Iván ünnepét akár bármilyen más nyári alkalmat. 

Aratóbál, tollfosztás, kukoricafosztás

A tanyavilágban az emberek egymáshoz való viszonya elég jó volt, ezért alakult ki a munkában való egymást segítő szokás. Különböző alkalmakkor, például: a termények betakarításánál, (egy-két fuvarral) a kukoricafosztásnál, és építkezésnél, segédmunkával segítették egymást. Az aratás végeztével, kezdődött az aratóbál, ami egy lezárása volt az egész nyári munkának. Ez csak nevében volt bál valójában egy pendzsomhoz hasonló ünnepség volt.

Ősszel aztán ugyanennek a segítő mentalitásnak köszönhetően újra összejöttek fiatalok, öregek egyaránt a kukoricafosztásra és a tollfosztásra is. Ez egy munkával összekötött társasági eseménynek számított. Munka közben énekeltek beszélgettek egymással. 

A Mindenszenteket általában szentmisével ünnepelték és másnap hagyományosan Halottak napján a temetőbe mentek egy-egy gyetyával világgal megemlékezni halottaikról. 

Márton nap

November 11., Márton napja jelezte a paraszti világban a tél kezdetetét. A cselédek megkapták az évi juttatásokat, és ráadásként egy libát. Márton napon fizette meg a gazda a pásztoroknak a bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt, Szent Márton vesszőjét ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó.

Ez a nap volt a karácsonyt megelőző negyven napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ilyenkor lakomákat tartottak. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon bőségesen ettek, a következő évben is bőséges élelem lesz a családnak. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton napi ételek jellemzően libafogások, például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." A liba húsából, különösen a hátsó részéből, a papnak is minden évben küldtek, innen ered a "püspökfalat" kifejezés.

Csete Balázs: A jászkiséri gyermek élete a születéstől a házasságig, Szolnok 1993