A színjátszás története Jászárokszálláson 1. rész                Az ipartestületi színjátszás

Városunkban a színjátszás hagyománya több, mint 100 éves múltra tekint vissza. Az első feljegyzés Árokszállás és Vidéke Újságban 1909-ből való, ahol is említenek egy kabaré műsort, amelyet az iparoskör rendezett. Ezt követően több, mint két évitzedig adtak elő jobbnál jobb operetteket, népszínműveket, műsoros esteket.
Első darabjuk a mai napig is ismert és már a Görbe János színjátszókör által is előadott Charley nénje volt. Az egész várost megmozgatta, teltházzal adták elő, majd a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szereplőket. "A szereplők közül Varga Lajos, Mogyoró József és Gere Lajos kiváló alakítást nyújtottak." írta a helyi lap az előadás után.
A sikeren felbuzdulva következő évben megrendezték a Doktor úr című 3 felvonásos bohózatot. Ez is hatalmas tetszést aratott városunkban. Ám ezt követően több említésre méltó előadás nem történt, lassan a világháború is elérte városunkat, így jó pár évre vége lett a helyi színjátszásnak.
1916-ban azonban egy jótékonysággal egybekötött előadást szervezett az iparos ifjúság. A darab címe a Tartalékos férj volt. Annyian mentek, ki együttérzésből, ki szórakozásból, hogy nem fértek el a fogadó emeleti termében. A nézők közül sokan felülfizetéssel fejezték ki együttérzésüket és próbáltak segíteni a szegény sorsú hadbavonult katonák gyermekein.
1921 decemberében tudta működését újra elkezdeni az Ipartestület, ekkor indult újra a kultúrdélutánja is. Ezeken a délutánokon, kabarékat, ismeretterjesztő előadásokat hallhatott a néző.  Előadásokat többször tartott Aczél József apátplébános, Oláh József tanító, Thiel Bernát iskolaigazgató és felesége.
Bizonyára sokan nem tudják, de a háborúban elesettek emléktábláját is a helyi színjátszókör segítségével gyűjtötték össze Árokszálláson. 1923-ban a Dalárdisták 3 felvonásos bohózat bevételét erre a célra fordították. A korabeli lapban ilyen kritikát kapott a darab: "Pünkösd másnapján az Iparos Otthon előadása méltó elismerést váltott ki a nézőből. Az otthon ifjú művészgárdája valósággal fölülmúlta önmagát. A darabot nem boncolgatom,  mert sok harsogó, egészséges kacagást váltott ki belőlünk. A nevetés ez a drága, ma oly ritka emberi tulajdonság, olyan valami, amit ugyancsak meg kell becsülni."
1926-ban két darab is színpadra került, mindkét darabból befolyt összeget az ipartestületi székház megépítésére fordították

Ezt követő 10 évben számos darabot mutatott be az Ipartestület. Amiről cikkem terjedelme miatt most nem teszek említést. 1938 viszont mind az Ipartestület mind Görbe János életében hatalmas jelentősségű volt. Görbe János az első olyan műkedvelő fiatal volt, aki az Ipartestület színpadáról tanulmányai befejeztével a fővárosi színpadon mutathatta be tehetségét. Olyan hatalmas sikert ért el, hogy jelentkezése után Székelyhidi Ferenc a Zeneakadémiára és Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába egyaránt beíratta.  "Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy Görbe János földink Budapesten azóta szorgalmasan tanult és folyó hó 20-án hétfőn a Zeneakadémián vizsgázik, 23-án pedig a Rózsahegyi Színiiskola növendékeként a Belvárosi Színházban lép fel vizsgaelőadás keretében."  A városunk olyannyira büszke volt ifjú tehetségére, hogy gyűjtést rendezett számára, így az anyagi gondok sem okoztak problémát a feltörekvő tehetségnek.
Így kezdődött városunkban a a színjátszás. Példaértékű műkedvelő ifjúsággal, akik szorgos összefogással, mindent megtettek városunkban azért, hogy szebb és jobb hely lehessen.

forrás: Méri Géza: A jászárokszállási színjátszás története